Tanácsadás

Az alábbi összegyűjtött cikkeket, cikk részleteket ajánljuk minden vállalkozás és magánszemély figyelmébe a 2011-es adóévre:

Mi mennyi 2011-ben?

Nem pénzbeli juttatások 2011-ben

Új szabályozás vonatkozik 2011-től egyes - jellemzően nem pénzbeli - juttatásokra. Ezzel egyidejűleg megszűnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása.

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. E juttatásokkal összefüggésben más közteher-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Az e körbe tartozó juttatások a következők:

* üdülési csekk juttatása vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig
* az étkeztetés jegy havonta 18.000,- forintig
* a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 300.000,- forintig
* az Internet-használat biztosítása vagy az Internet-számla megtérítése havi 5.000,- Ft értékhatárig
* az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig
* a helyi utazási bérlet juttatása
* az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig
* a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig
* a munkáltató hozzájárulása az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig
* a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztára/önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig
* a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig

A béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőnek a 16 százalék személyi jövedelemadón felül 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik.

E juttatások az alábbiak:

* a kifizető hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel
* a cégtelefon használata
* a csoportos életbiztosítás
* a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része
* reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállási költsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel
* a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól függetlenül ingyenesen adott utazási bérlet)
* a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék)
* a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész

A korábban természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmek harmadik csoportjába a béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások tartoznak. Ezek az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 százalékkal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg.

Ilyen juttatások például:

* munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
* művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy, kulturális célú utalvány)
* a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás
* a munkáltató által - minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban - meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás
* sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás
* a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás
* a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek

A kifizető fizeti meg az adót a nyeremény, a vetélkedő díja, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Az egységes 16 százalékos adót ezekben az esetekben is az adóalap 1,19-szorosa után kell megfizetni.

___________________________________________________________________________

2011. január elsejétől változtak a FEOR számok

A 2011. január 1-jei FEOR változásokkal kapcsolatosan az adózóknak nem kell változás-bejelentő lapot benyújtaniuk, tekintettel arra, hogy a T1041 jelű adatlapon kívül más bejelentő- és változás-bejelentő lap nem tartalmaz erre vonatkozóan információt.
Amennyiben az adózás rendjérol szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése alapján a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szóló T1041 jelű bejelentő és változás-bejelentő lapon az állami adóhatóság részére korábban - FEOR-93 kóddal - bejelentett jogviszony 2011. január 1-jén, vagy azt követően is folyamatos (nem lezárt), akkor kizárólag a FEOR kódváltozás miatt nem kell változás-bejelentést benyújtani.
Új jogviszonyra vonatkozó bejelentésben - visszamenőleges jogviszony kezdet esetén is - a bejelentés időpontjában hatályos FEOR kódokat kell használni.
A 2010. december 31-éig beérkezett bejelentések 2011. január 1-jén vagy azt követően történő változása, helyesbítése vagy törlése esetén a T1041-es adatlap 13. számú pótlapján a korábbi bejelentések adatainak - a jogviszony azonosítása céljából - történő megadására szolgáló "A" oszlopban a korábbi bejelentésben megadott adatokat kell megadni.
A foglalkoztatóknak a 2011. január 1-jétol bevezetendő FEOR-08 miatt nem keletkezik rendkívüli bejelentési kötelezettségük az állami adóhatóság felé.
Az Art. 31. § (2) bekezdésben szabályozott havi adó- és járulék bevallási kötelezettség esetében a 1108 számú bevallás 1108-09 számú - a jogviszonyra vonatkozó adatok - lapjára a munkakör foglalkozás mezők kitöltéséhez már a FEOR-08 kódlista került beépítésre.

Ehhez azonban a bérszámfejtő programok rendszergazdái általában segítségképpen beépítik az új számokat. Ellenőrzésük azonban minden esetben szükséges!